A megoldás
Tíz paragrafus, három törvény, nulla forint
Az első lépcső célja nem az, hogy mindent szabályozzon. Az a célja, hogy a négy hiányzó láncszemet pótolja, a lehető legrövidebb úton, a Btk.-módosítás (2026. évi LXVI. törvény) november 20-i hatálybalépése előtt.
Sürgős befogás, bárki által, a törvényben megszabott feltételekkel
Az állatvédelmi törvény kimondja a sürgős befogás jogszerűségét. A vadászati törvény rögzíti, hogy a mentés céljából befogott állat nem számít elfogott vadnak, és a befogás nem jogosulatlan vadászat.
A törvény megengediRendezett szállítás
A mentőhelyre szállítás és az addig tartó birtoklás jogszerű lesz, fajcsoportonként eltérő feltételekkel.
A törvény megengediBejelentett mentőhely
A mentőhely fogalma bekerül a törvénybe, a tevékenység bejelentéshez kötött lesz, hatósági nyilvántartással és ellenőrzéssel.
A törvény megengediMentési célú tartás
A gyógyulásig tartó gondozás jogszerű lesz, a védett fajok sürgős befogása pedig az uniós irányelvek feltételeihez kötött eltérésként. Az inváziós egyed életkioltása garanciális korlátot kap.
A törvény megengediElső lépcső
Tíz paragrafus, három törvény, nulla forint
A vadrehabilitáció és a mentőhely fogalma, a tevékenység bejelentéshez kötése, a hatósági nyilvántartás és ellenőrzés, valamint a bárki által, a törvényben megszabott feltételekkel végezhető sürgős befogás.
Jogcím a vadászható faj sérült egyedének befogására, szállítására, mentőhelyi ellátására és visszaengedésére, annak kimondásával, hogy a befogás nem jogosulatlan vadászat.
A mentőhely közreműködése az inváziós fajok kezelésében, az inváziós egyed tartós elhelyezésének uniós lehetőségei, az életkioltás garanciális korlátja, a védett fajok sürgős befogása.
A forrás típusa: Jogszabálytervezet
Részlet az első lépcsős törvényjavaslat-tervezetből Az állatvédelmi törvény új fejezete
„Sérült, beteg, legyengült, elárvult vagy közvetlen veszélyben lévő vadon élő állatot sürgős segítségnyújtás céljából bárki befoghat és mentőhelynek vagy állatorvosnak haladéktalanul átadhat, ha az állat megmentése más kielégítő megoldással nem biztosítható.”
Miért bejelentés, és miért nem engedély?
A magyar szabályozásban az elmúlt években több területen az előzetes hatósági engedélyezés helyett bejelentésköteles megoldások jelentek meg. Az engedélyezési rendszerhez feltételrendszer, eljárás és kiépült képesítési háttér kell. Ezek a második lépcső tárgyai. A bejelentés viszont azonnal működik: jogcímet ad a tevékenységnek, láthatóvá teszi a mentőhelyeket a hatóság előtt, és megteremti az ellenőrzés és a tiltás lehetőségét. Az állatjólléti, tartási és állat-egészségügyi követelmények alól a bejelentés nem ad mentességet.
Második lépcső
Hat jogszabálytervezet
A második lépcső egy törvényjavaslatból, egy miniszteri rendeletből és négy kormányrendeletből áll, indokolással, hatásvizsgálati lappal, fajjegyzékkel és szakmai szabályzattal. Az anyag elkészült, a minisztériumok kérésére, az általuk kért bontásban adjuk át. Itt összefoglaljuk, mit szabályoz, és idézünk belőle. A teljes szöveget nem tesszük közzé, mert egyeztetés tárgya lesz.
- Engedélyezés
- A bejelentett mentőhelyek türelmi idővel kerülnek át engedélyezési rendszerbe, feltételekkel és ellenőrzéssel.
- Képesítés
- Moduláris képzés, vizsga és továbbképzés, hogy a mentőhelyi munkához mérhető szakmai háttér tartozzon.
- Tartás és visszaengedés
- Fajonként meghatározott elhelyezési, ellátási és visszaengedési feltételek, 532 gerinces fajra kidolgozva.
- Védett fajok
- A hatályos kormányrendelet kiegészítése a mentési útvonallal, a természetvédelmi hatóság értesítésével.
- Inváziós fajok
- Az uniós rendelet által megengedett eltérési utak megjelenítése a hazai jogban, hogy a befogott egyedet ne kelljen elpusztítani.
- Jogkövetkezmények
- Ellenőrzés, tiltás és szankció, hogy a rosszul működő mentőhely kizárható legyen a rendszerből.
- Törvényjavaslat
- a vadon élő állat mentésével és rehabilitációjával összefüggő egyes törvények módosításáról
- Miniszteri rendelet tervezete
- a vadrehabilitációs mentőhely létesítésének és működésének, valamint a vadrehabilitátori képzésnek, vizsgáztatásnak és továbbképzésnek a szabályairól
- Kormányrendelet tervezete
- a vadrehabilitációs mentőhely működésével összefüggő jogkövetkezményekről és az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet módosításáról
- Kormányrendelet tervezete
- a vadrehabilitációs mentőhelyen tartott vadra vonatkozó különös szabályokról
- Kormányrendelet tervezete
- a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
- Kormányrendelet tervezete
- a vadrehabilitációs mentőhely idegenhonos inváziós fajokkal összefüggő feladatairól
A forrás típusa: Jogszabálytervezet
Részlet az első lépcsős törvényjavaslat-tervezetből Az állatvédelmi törvény új fejezete
„A mentőhely nem minősül állatkertnek és állatotthonnak; a mentőhelyen tartott vadon élő állat nyilvánosság előtt nem mutatható be.”
A döntési pontokat, tehát a határidőket, óraszámokat és a hatóság kijelölését, szögletes zárójelben, javaslattal jelöltük, hogy azokról a tárcák dönthessenek. A csomaghoz a jogalkotást segítő táblák is tartoznak: felhatalmazási mátrix, eljárási és hatásköri tábla, jogharmonizációs megfelelési tábla és derogációs teszt.

Őszintén
Mit nem tesz a javaslat?
Nem ad felmentést
A bejelentés nem mentesít az állatjólléti, tartási és állat-egészségügyi követelmények alól. Aki rosszul tart állatot, azt továbbra is felelősség terheli.
Nem hoz létre új hatóságot
Az első lépcső meglévő hatáskörökre épül, és nem igényel új szervezetet vagy létszámot.
Nem ad szabad kezet
A védett fajok befogása az uniós irányelvek feltételeihez kötött eltérés marad, tehát csak akkor és úgy, ahogy azt az uniós jog megengedi.
Nem kerül a költségvetésbe
Az első lépcsőnek nincs költségvetési kihatása. A mentés költségét ma is a civil szervezetek és a magánszemélyek viselik.
A tervezetek javaslatok. Minden rendelkezésük szakmai és jogi áttekintésre szorul, a jogszabály-előkészítés a hatáskörrel rendelkező tárcák feladata.