Kampány a sérült vadállatok mentésének jogi rendezéséért
Húsz elárvult kiskacsa. November 20. óta ennyi elég, hogy a mentésükből bűncselekmény legyen.
Egy tőkés réce huszonötezer forintot ér, a fióka ugyanannyit.
Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány azt szeretné elérni, hogy a sérült és árva vadon élő állatok megmentése ne ütközzön jogi akadályokba. Magyarországon évente több ezer vadállat szorul emberi segítségre, mégis ma egy sérült szarkafiókának vagy egy legyengült rókakölyöknek nincs jogszerű útja a mentőhelyig.

A HELYZET
A mentés ma jogi kockázatot jelent.
November 20-án hatályba lépett a Btk. módosítása, a 2026. évi LXVI. törvény. Ettől a naptól a mentés egyes esetei bűncselekménynek minősülhetnek.
A MEGOLDÁS
Szakmai javaslatunk kész.
Olyan jogszabályi módosítást kezdeményezünk, amely jogszerű keretet ad a mentésnek.
CSATLAKOZÁS
Állj a kezdeményezés mellé.
MÁR ember támogatja a kezdeményezést.
Legyél az első támogatók között.
Köszönjük, hogy Te is a vadállatok mellett vagy!
Most nem sikerült rögzíteni a jelzésedet. Kérjük, próbáld meg később újra.
20 kiskacsa · 500 000 Ft · a Btk. értékhatára
Röviden
- Problématény
A sérült vagy árva vadon élő állat befogását, szállítását, mentőhelyre vételét és tartását a törvény nem teszi lehetővé. A mentésről a jog hallgat, a tartásról nem.
- Mi hiányzikálláspont
Egy törvényi szabály, amely a mentés négy lépését jogszerűvé teszi, és a hozzá tartozó részletes előírások.
- Mit teszünk
Adatot kértünk ki a hatóságoktól, összevetettük mind a 27 uniós tagállam vonatkozó szabályozását, és tíz paragrafusból álló törvényjavaslat-tervezetet írtunk három törvény módosítására.
- Hol tart
- Válaszra várunk
A kezdeményezést és a tervezetet 2026. szeptember 8-án elküldtük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnak és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak.
- Egyeztetés az ÉKFM-nél · 2026. november 4.
- Jogi elemzés és érvelés elküldve · 2026. november 11.
Ez az ügy az Érdekképviselet négy ügyének egyike. Minden lépése dátummal: Hol tart az ügy?
Amit a hatósági adatok mutatnak
Közel tizennégyezer állat tért vissza a természetbe
A 2023 és 2025 között mentőhelyi ellátásba került védett egyedek közül, kerekített egyedszám. Forrás: a megyei kormányhivatalok, a nemzetipark-igazgatóságok és a minisztérium 2026. évi közérdekű adatszolgáltatása.
A vadon élő egyedek mentésénél a visszaengedés a mérce, nem a bekerülők száma. Egy elgázolt vagy kilőtt madár gyakran már olyan sérüléssel érkezik, amely a legjobb ellátás mellett sem gyógyítható. Ez a munka természetéhez tartozik, és minden ilyen döntés állatorvosi.

Hogyan zajlik egy mentés
Négy lépés a megtalálástól a szabadon engedésig. A törvény egyiket sem engedi meg.
A szaggatott vonal azt jelöli, ahol a jogszabály nem mondja ki, hogy a cselekmény jogszerű. Mentést tiltó szabály nincs, engedélyt rá kapni nem lehet, engedély nélkül tartani pedig jogellenes. 2026. november 20. óta egyes esetekben bűncselekmény is.
Sérült állat befogása a helyszínen
Vadászható fajnál a hatóság szerint jogellenes, a vad ugyanis az állam tulajdona. Védett fajnál a szállítás rendezett, a sürgős befogás uniós eltérésként viszont nincs kimondva. Inváziós fajnál uniós tilalom alá esik.
A törvény nem engediAz állat mentőhelyre szállítása
A szállításra nincs külön szabály. Az állat birtoklása a szállítás idejére sem rendezett, pedig enélkül egyetlen mentés sem kezdődhet el.
A törvény nem engediElhelyezés a mentőhelyen
A hatályos jog használja a „mentőközpont” szót, de nem határozza meg. Mentőhelyre vonatkozó jogállás, nyilvántartás és követelményrendszer nincs.
Nincs rá szabályGondozás a gyógyulásig
A mentési célú tartásra nincs szabály. 2026. november 20. óta a vadászható madarak és az inváziós fajok engedély nélküli tartása egyes esetekben bűncselekmény lehet.
2026. november 20. óta bűncselekmény lehetszaggatott: a törvény nem rendezi folytonos: a törvény megengedi
Mit válaszoltak a hatóságok
Megkérdeztük a vadászati hatóságot és a minisztériumot. Írásban válaszoltak.
Az Alapítvány 2026 tavaszán írásban kérdezte meg a vadászható fajok mentéséről az Agrárminisztériumot és a vadászati hatóságot. A két válasz ugyanazt a hiányt írja le, két irányból.
A forrás típusa: Hatósági válasz
Pest Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály · PE/FE/00334-2/2026 · 2026. május 4.
„A sérült vad »mentése«, azaz a vadászterületről való eltávolítása és magánszemély/szervezet általi tartása, kezelése jogellenes, és a vadászati törvény rendelkezései megsértésének minősül, - még akkor is, ha a cselekmény elkövetését a jó szándék táplálta.”
Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály Tájékoztatás · VgF/134-1/2026 · 2026. március 24.
A Vtv. és a Vhr. mindazonáltal a vadászható állatfajok mentési és gondozási célból történő tartását nem szabályozza.”
A hatóság szerint jogellenes.A minisztérium szerint nincs rá szabály.Vagyis a mentésnek ma nincs szabályos útja.
Aki ma felvesz egy sérült szarkafiókát vagy egy legyengült kölyökrókát, nem szürke zónában jár. A vadászati hatóság írásban közölte velünk, hogy a vadászható fajok mentése jogellenes. Az Agrárminisztérium azt válaszolta, hogy a mentési célú tartásra nincs szabály. A megoldás nem az, hogy kevesebb állatot mentsünk. Az, hogy a jog végre megmondja, hogyan lehet jogszerűen menteni.
Mindkét levél tájékoztatás, nem állásfoglalás. A hatóságok és a minisztérium kifejezetten jelzik, hogy jogértelmezés kiadására nem jogosultak. Az idézetek azt mutatják, milyen választ kap ma az, aki a mentés jogi feltételeiről kérdez.
Mit javaslunk?
Tíz paragrafus, amely jogszerű utat nyit a mentésnek
Az Alapítvány nem panaszt nyújtott be, hanem kész jogszabálytervezeteket. A teljes csomagot kidolgoztuk. Az első lépcsőt 2026. szeptember 8-án elküldtük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnak és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak, a második lépcsőt kérésre adjuk át.
Tíz paragrafusból álló törvénymódosítás
Három hatályos törvényt módosít, új intézményt nem hoz létre, költségvetési kihatása nincs. A mentőhelyeket bejelentéshez kötött, ellenőrizhető jogállással látja el.
- Bárki által, a törvényben megszabott feltételekkel végezhető sürgős befogás
- A mentés céljából befogott állat nem számít elfogott vadnak, a befogás nem jogosulatlan vadászat
- Bejelentett mentőhely, hatósági nyilvántartással
- Az inváziós egyed életkioltásának korlátja
Egy törvény, egy miniszteri és négy kormányrendelet
Engedélyezés, moduláris képesítés, tartási és visszaengedési feltételek, jogkövetkezmények, a védett és az inváziós fajok különös szabályai.
- Indokolás és előzetes hatásvizsgálati lap
- Fajjegyzék 532 gerinces fajra
- Szakmai szabályzat és kézikönyv
- Jogharmonizációs és felhatalmazási táblák
Mit ad a javaslat, és kinek?
Az állatnak
Nagyobb esélyt a szabadságra. A cél az, hogy több állat kerüljön vissza a természetbe, emberhez nem szokva.
A mentőknek
Kiszámítható keretet. Aki szakszerűen dolgozik, nem viseli ugyanazt a kockázatot, mint aki az őzgidát a nappaliban neveli.
A hatóságnak
Végre lesz mit ellenőrizni. A mentőhelyek láthatóvá válnak, a munkájuk mérhető lesz, és kizárható, aki rosszul dolgozik.
A vadgazdálkodásnak
Több rálátást és kevesebb veszteséget. A mentőhely a befogást és a bekerülést a bekerüléstől számított két munkanapon belül bejelenti a vadászati hatóságnak és a vadászatra jogosultnak, például a vadásztársaságnak. A visszaengedésről a visszaengedés helye szerinti vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot előre értesíti; ha a visszaengedés állatjólléti okból nem késleltethető, az értesítés utólag, haladéktalanul történik.
Amit a javaslat nem tesz: nem ad szabad kezet, nem hoz létre új hivatalt, és nem kerül pénzbe az államnak.

Miért most sürgős?
november 20.
Ezen a napon lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosítása. Az Országgyűlés október 13-án fogadta el, a Magyar Közlöny október 21-én hirdette ki (2026. évi LXVI. törvény). A törvény egy uniós irányelvet ültet át, és újraírja a környezeti bűncselekményeket. A mentést három ponton érinti.
- Vadászható madarak, például a tőkés réce: jogellenes tartásuk bűntett, ha a tartott egyedek értéke eléri az ötszázezer forintot.
- Behurcolt, inváziós fajok, például a mosómedve: a befogott állat tartása a környezetkárosítás új tényállásába ütközhet.
- Védett fajok, például a ragadozó madarak: a gondatlanság is büntetendő.
A mentőhely ezzel lehetetlen választás elé kerül: vagy elutasítja a sérült állatot, vagy ellátja és viseli a kockázatot. Azt az utat, amit a jog ma nyitva hagy, tehát az egyed elpusztítását, egyetlen állatvédő sem fogja választani.
Felmerül a kérdés, miért nem lett ebből eddig ügy. A hatóságok az esetek egy részében nem léptek fel. Nem mindig, és nem elvi alapon, hanem mert a fellépés következménye rosszabb lett volna, mint a hallgatólagos tudomásulvétel. Ez a gyakorlat azonban jogszabályon nem alapul, ezért felhatalmazást nem ad. Nem lehet rá hivatkozni, nem kérhető számon, és bármikor megváltozhat.
November 20. óta ez a tér összeszűkült. Amíg a jogcím nélküli tartás következménye bírság volt, a mérlegelésnek lehetett helye. Amikor ugyanaz a magatartás bűncselekmény lehet, a jogalkalmazó már nem teheti félre ugyanazzal a gyakorlatias belátással. A vadászati hatóság ráadásul már írásban közölte velünk, hogy a mentési célú tartást jogellenesnek tekinti, a Btk. új szövege pedig éppen a jogellenes tartást bünteti. Mindannyiunk érdeke, hogy a vadmentés szakmai alapokon álljon, és a vad vad maradjon.
Gyakori kérdések
Amit a legtöbben kérdeznek tőlünk
Egyedül találtam egy kölyköt vagy fiókát. Elvihetem?
Rövid válasz: A legtöbb esetben nem árva, és nem kell elvinned.
A leggyakoribb hiba nem a rosszindulat, hanem a jó szándék. Valaki talál egy egyedül fekvő őzgidát vagy egy földön ülő fiókát, azt hiszi, árva, és napokig magánál tartja. Közben a szülő a közelben volt, csak addig nem mutatkozott, amíg ember volt a helyszínen.
Sok fajnál az egyedüllét teljesen normális. Az őzgida napokig szagtalanul, mozdulatlanul fekszik, miközben az anyja a közelben legel, és csak etetni jár vissza. A fészekhagyó madárfióka a földön ugrál, miközben a szülei etetik. Ilyenkor az állat nincs bajban, csak úgy néz ki.
Ha azonnal szakemberhez fordulsz, a család sok esetben még egyesíthető, tehát az állat visszakerülhet a szüleihez. Két nap után erre általában már nincs mód, és onnantól kezdve az egészséges állatból ellátásra szoruló lesz.
A kiemelés csak a legvégső esetben etikus. Minden ember által nevelt vadállatnak csökken a túlélési esélye a visszahelyezés után, ezért a mentés nem az első, hanem az utolsó lehetőség.
Amit tegyél helyette: menj el a helyszínről, figyeld távolabbról, tartsd távol a kutyát és a macskát, és hívj szakembert, mielőtt hozzányúlsz az állathoz.
Sérült vadállatot találtam. Mit tegyek?
Rövid válasz: Ne vidd haza, és ne lásd el magad. Előbb kérdezz.
Keress egy mentőhelyet vagy állatorvost, és kérj tőlük útmutatást, mielőtt hozzányúlsz az állathoz. Ha közvetlen veszélyben van, például forgalmas úton fekszik, a biztonságos elmozdítás után is az első lépés a szakemberrel való egyeztetés.
Vadászható fajnál, tehát például őznél, rókánál vagy mezei nyúlnál a hatóság álláspontja szerint a mentés ma jogellenes. Ez nem a te hibád, hanem a szabályozás hiánya. Pontosan ezen próbálunk változtatni.
Este találok egy sérült madarat, és nem érem el a hatóságot. Mit tegyek?
Rövid válasz: Előbb győződj meg róla, hogy valóban segítségre szorul. Ha igen, juttasd el mentőhelyre vagy állatorvoshoz, a hatóságot pedig értesítsd, amint eléred.
Sok fióka és fiatal állat nem sérült és nem árva, csak egyedül van. Ha egészséges állatot viszel el, azzal nem segítesz. Ezért az első lépés mindig ugyanaz: nézd meg jól, és ha bizonytalan vagy, ne vidd el.
Ha az állat láthatóan sérült, vérzik, lelóg a szárnya, vagy közvetlen veszélyben van, akkor segítségre szorul. Juttasd el mentőhelyre vagy állatorvoshoz: ez az, ami rajta valóban segít. Védett fajnál a jog azt kéri, hogy a szállítás előtt értesítsd a természetvédelmi hatóságot, éjszaka vagy hétvégén viszont ez sokszor nem sikerül, és erre a jog ma nem ad kivételt. Jegyezd fel, mikor és kit próbáltál elérni, és az első adandó alkalommal jelentsd be, mit tettél.
Nem minden megtalált madár vadon élő állat. Ha egzotikus fajról van szó, például papagájról, akkor nem vadon élő egyedet találtál, hanem valakinek a megszökött madarát. Ilyenkor a gazda keresése az első, és amíg nincs meg, ugyanúgy mentőhelyre vagy állatorvoshoz való. Ha a faj szerepel az uniós inváziós listán, arra külön szabályok vonatkoznak.
Ezt a hiányt is szeretnénk rendezni: a javaslatunk szerint a bejelentés utólag, haladéktalanul is megtehető, ha előre nem lehetséges.
A földön ül egy madárfióka. Fel kell venni?
Rövid válasz: a legtöbb esetben nem.
Sok fajnál természetes, hogy a fióka a repülés megtanulása előtt néhány napot a földön vagy bokrok között tölt, miközben a szülei a közelből etetik. Ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy távolabb mész, és a macskát vagy a kutyát tartod távol.
Beavatkozásra akkor van szükség, ha a fióka láthatóan sérült, vérzik, lelóg a szárnya, legyek lepik el, vagy órákon át nincs a közelében felnőtt madár. Ha bizonytalan vagy, előbb kérdezz, ne vidd el.
Akkor most tilos a vadon élő állatok mentése, vagy nem?
Rövid válasz: A mentést egyetlen jogszabály sem tiltja kifejezetten. A vadászható állat engedély nélküli tartása viszont jogellenes, és mentési célra engedélyt nem lehet kapni.
A mentés négy lépésénél, a befogásnál, a szállításnál, a mentőhelyi felvételnél és a mentési célú tartásnál nincs olyan rendelkezés, amely a cselekményt megengedné. A vadászati törvény viszont bírsággal sújtja azt, aki vadat engedély nélkül tart vagy szállít, és nem tesz kivételt arra, aki segíteni akar.
A Pest Megyei Kormányhivatal írásban közölte velünk, hogy a sérült vad elszállítása és tartása jogellenes, „még akkor is, ha a cselekmény elkövetését a jó szándék táplálta”, és hogy ilyen célra engedély nem adható ki. Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya azt válaszolta, hogy a törvény a mentési célú tartást nem szabályozza.
Ez tehát nem szürke zóna. Aki ma sérült vadat ment, jogellenesen jár el, és ezen a jó szándéka nem változtat. November 20. óta ennek egy része bűncselekmény is.
Mi változott 2026. november 20-án?
Rövid válasz: A jogcím nélküli mentés egyes esetei bűncselekménnyé válhatnak.
Ekkor lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosítása (2026. évi LXVI. törvény), amellyel Magyarország egy uniós irányelvet ültetett át.
Ha egy sérült szarkafiókát vagy egy legyengült kölyökrókát viszel mentőhelyre, attól még nem leszel bűnelkövető. A mentőhelyeknek viszont ez már valódi kockázat. A vadászható madarak jogellenes tartása az értékhatárt elérve bűncselekmény, és ezt egy mentőhely tavasszal néhány óra alatt elérheti. A befogott inváziós állat tartása a környezetkárosítás tényállásába ütközhet.
A súlyt a Btk. maga mutatja meg: a vadászható madarak jogellenes tartásának felső büntetési tétele három év, ugyanannyi, mint az orvvadászaté, és több, mint az állatkínzás alapesetéé.
Ma a hatóságok az esetek egy részében nem lépnek fel, mert a fellépés következménye rosszabb lenne. Ez a mozgástér viszont szűkül, ha a kérdés büntetőjogivá válik. Ezért kérjük, hogy a jogcím a hatálybalépés előtt legyen meg.
Miért baj, ha valaki otthon neveli fel az árva őzgidát?
Rövid válasz: Mert az emberhez szokott állat jellemzően nem engedhető vissza.
Elveszíti a menekülési válaszát, emberhez közelít, és a szabadon engedés után gyakran rövid időn belül elpusztul vagy konfliktust okoz. Robertson és Harris 1995-ös kutatásában négy év alatt 251 fogságban felnevelt rókakölyköt jelöltek meg és engedtek vissza a természetbe; közülük 90 egyed került elő. A túlélési arány alacsony volt, és a visszaengedés utáni első időszakban a közúti baleset bizonyult a pusztulás fő okának.
A javaslat ezért tételesen tiltja az emberhez szoktatást eredményező gondozási gyakorlatot, és az imprintmentességet vizsgatárggyá és helyszíni ellenőrzési szemponttá teszi.
Helyes életben tartani egy féllábú vadmadarat vagy egy lebénult rókát?
Rövid válasz: Nem automatikusan. A kérdés nem az, hogy életben tartható-e, hanem hogy tud-e még az adott faj szerint élni, és abbahagyja-e valaha a félelmet.
Ez a legnehezebb kérdés a vadrehabilitációban, és a legtöbb félreértés is itt keletkezik. A válasz nem érzelmi, hanem etológiai.
A vadállat számára az ember ragadozó. Nem úgy szokik hozzánk, ahogy egy kutya vagy egy macska. Egy vadon élő egyed idegrendszere arra épül, hogy az emberi jelenlét, a hang, a szag és az érintés veszélyt jelent. A sérült vad nem érti, hogy segíteni akarunk. Számára minden gondozási mozdulat egy ragadozó közeledése. Ez nem múlik el attól, hogy eszik a kezünkből.
A mozdulatlanság nem nyugalom. Ez a legfontosabb, amit egy laikus félreért. Amikor egy befogott vadállat elcsendesedik és nem mozog, a megtaláló gyakran azt gondolja, hogy megnyugodott vagy megszelídült. A valóságban a menekülés melletti másik ősi félelmi válasz működik, a megdermedés. Az állat ilyenkor a legmélyebb stresszállapotban van, csak nem látszik rajta. Aki ezt megnyugvásnak olvassa, rendszerint tovább tartja magánál az állatot, és ezzel súlyosbítja a helyzetet.
A tartós félelemnek élettani ára van. Az akut stresszválasz természetes és hasznos, mert menekülésre készít fel. A tartós stressz viszont másképp hat: nyomja az immunrendszert, rontja a sebgyógyulást, emésztési zavart okoz, és fogékonnyá tesz olyan fertőzésekre, amelyek a szabadban nem jelentenek veszélyt. Madaraknál a fogságban tartás klasszikus következménye a légzőszervi gombásodás. Patásoknál és madaraknál a befogás és a szállítás izomelhalást okozhat, amely napokkal később is halálhoz vezet. Ezek nem ritka szövődmények, hanem a fogságban tartás tipikus kimenetelei.
A féllábú madár esete. A madár testtömegét két lábra tervezte az evolúció. Egy lábon a megmaradt végtag tartósan túlterhelődik, és jellemzően krónikus, fájdalmas talpgyulladás alakul ki, amely idővel kezelhetetlenné válik. Ragadozó madárnál a zsákmányszerzés lábbal történik, tehát a legalapvetőbb fajspecifikus viselkedés kivitelezhetetlen. Gázlómadárnál az álló testhelyzet maga a probléma. A kérdés tehát nem az, hogy tud-e enni, hanem hogy tud-e madárként létezni.
A lebénult róka esete. A róka territoriális, nagy mozgásigényű, éjszakai állat, amelynek elsődleges biztonsági stratégiája a menekülés és a rejtőzés. Ha nem tud elfutni és nem tud elbújni, akkor a biztonságérzete állandósult hiányban marad, függetlenül attól, milyen jó a kifutó. Ehhez jönnek a bénulás közvetlen következményei: a vizelet és a széklet ürítésének zavara, a felfekvés, a húgyúti fertőzések és az önápolás elmaradása. Ezek folyamatos beavatkozást igényelnek, tehát folyamatos emberi érintést, tehát folyamatos stresszt.
Mikor lehet mégis védhető a döntés? Ha három feltétel együtt teljesül. Egy: a fajspecifikus viselkedések lényegi része kivitelezhető, tehát az állat tud mozogni, rejtőzni, önállóan táplálkozni és a hőmérsékletét szabályozni. Kettő: a fájdalom kezelhető, és az állapot nem romlik folyamatosan. Három: az egyed nem mutat tartós félelmi jeleket az emberi jelenlétre, ami leggyakrabban akkor fordul elő, ha fogságban született vagy nagyon fiatalon került emberhez. Ez a három együtt ritkán áll fenn, és nem a gondozó jóindulatán múlik.
A döntést az állat érdeke vezeti, nem a miénk. Nehéz elengedni egy állatot, akiért hetekig dolgoztunk, és ilyenkor könnyű a saját veszteségérzésünket az ő érdekének olvasni. Egy fogyatékkal élő vadállat ráadásul gyakran válik kabalává vagy bemutatott állattá, ami már végképp nem róla szól. A kíméletes életkioltás ezekben a helyzetekben nem a mentés kudarca, hanem annak utolsó, felelős lépése. Állatorvosi döntés, esetről esetre.
Ezért van szükség szabályozásra. Ma erre a döntésre nincs sem eljárás, sem szakmai követelmény, tehát mindenki a saját belátása szerint dönt. A javaslat ezért köti szakmai szabályzathoz a nem visszaengedhető egyed sorsáról szóló döntést, és ezért mondja ki azt is, hogy a mentőhely nem állatkert, a mentőhelyen gondozott vadon élő állatok nem látogathatók.
Ez a javaslat azt jelenti, hogy bárki tarthat vadállatot otthon?
Rövid válasz: nem, sőt az ellenkezőjét jelenti.
Ma bárki felvehet és nevelhet egy vadállatot, mert nincs követelmény, amelynek meg kellene felelni. A javaslat ezt szűkíti: a tevékenységet bejelentéshez köti, fajkörhöz rendeli, tartási és visszaengedési feltételeket szab, és kimondja, hogy a mentőhely nem állatkert, a mentőhelyen gondozott vadon élő állatok nem látogathatók.
Meg kell ölni a befogott inváziós fajokat?
Rövid válasz: az uniós jog nem ezt írja elő, a magyar jog viszont nem ad más utat.
Az uniós rendelet tiltja a tartást, a szaporítást és a környezetbe bocsátást, ugyanakkor több olyan utat nyitva hagy, amelyen a befogott egyed jogszerűen elhelyezhető. A hazai jog ezekből egyet sem jelenít meg, ezért marad a gyakorlatban az életkioltás.
Hollandiában 2018 óta külön szabályzat rendezi az inváziós fajokat befogadó helyek minőségi követelményeit. A magyar javaslat ugyanezt a szerkezetet követi, és az életkioltás csak a sor végén, garanciális korláttal szerepel.
Milyen költséggel jár ez az államnak?
Rövid válasz: az első lépcsőnek nincs költségvetési kihatása.
Tíz paragrafusban három hatályos törvényt módosít, új intézményt vagy hatóságot nem hoz létre, és meglévő hatáskörökre épül. A mentés költségét ma is a civil szervezetek és a magánszemélyek viselik.
Ki készítette a javaslatot, és mi történt vele eddig?
Rövid válasz: Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, és 2026. szeptember 8-án elküldtük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnak és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak.
Az anyag a gyakorlati vadrehabilitáció tapasztalatai alapján készült, a hatályos hazai és uniós jog tételes feldolgozásával.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium iktatta és szeptember 28-án válaszolt: a javaslatot a vadászati szabályozás tervezett felülvizsgálata során megvizsgálja. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Biológiai Sokféleségért Felelős Államtitkársága október 26-án e-mailben válaszolt; a szakmai egyeztetés november 4-én kezdődött.
Amit tehetsz
Egy megosztás nem nevel fel egy elárvult kiskacsát vagy rókát. Egy jó törvény viszont esélyt adhat nekik.

A tervezetek javaslatok. Minden rendelkezésük szakmai és jogi áttekintésre szorul, a jogszabály-előkészítés a hatáskörrel rendelkező tárcák feladata. Az oldalon szereplő számok a megyei kormányhivatalok, a nemzetipark-igazgatóságok és a minisztérium 2026. évi közérdekű adatszolgáltatásaiból származnak.